Több helyen is hamis tüntetők bukkantak fel: Az orosz hírszerzés tíz európai akcióhoz köthető

Egy orosz hírszerző szolgálatot, tíz európai nagyvárosban tartott áltüntetéssel hoznak összefüggésbe.

May 9, 2023 - 20:18
Több helyen is hamis tüntetők bukkantak fel: Az orosz hírszerzés tíz európai akcióhoz köthető
A hamis tüntetéseket Párizsban, Brüsszelben, Hágában és Madridban tartották, amiket két észak-afrikai férfi terjesztett a közösségi oldalakon. (Fotó: © Frederik Storm, DR)

Két szentpétervári férfi, egy felmérés szerint több százezer emberhez juttatta el az európai nagyvárosokban zajló hamis tüntetésekről szóló posztokat a közösségi platformokon keresztül.

Egy orosz hírszerző szolgálatot, most tíz európai nagyvárosban tartott áltüntetéssel hoznak összefüggésbe.

Ez azt követően történt, hogy a DR felfedte: orosz hírszerző szolgálat állt egy márciusban, Párizsban tartott hamis utcai akció mögött. Ennek célja a kiszivárgott hírszerzési dokumentumok szerint az volt, hogy viszályt szítson Európában.  A párizsi akciót, a DR által azonosított két Szentpéterváron élő férfi profilja terjesztette a közösségi médiában.

Ugyanez a két férfi terjesztette azt a dezinformációt is, hogy Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Spanyolországban is nagy tüntetések sorozata zajlott az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítmányok ellen. A YouTube és Facebook profiljaikon keresztül több százezer emberhez próbálták eljuttatni a tartalmakat.

Ez derül ki a DR felméréséből, melyet az alábbi nemzetközi médiumokkal együttműködve végzett: Dossier Center nevű kutatószervezet, Le Monde, Süddeutsche Zeitung, Westdeutscher Rundfunk, Norddeutscher Rundfunk, Expressen, NRK, SVT.

"Jelentős a valószínűsége annak, hogy ugyanahhoz az orosz szolgálathoz köthetőek, ahol felmérték, hogyan tudnának némi nyugtalanságot kelteni, hogyan tudnák befolyásolni a politikai rendszereket, és esetleg olyan lángot gyújtani, ami az embereket az utcára tudja vinni" - mondta Flemming Splidsboel, a Dán Nemzetközi Tanulmányok Intézetének (DIIS) vezető kutatója, aki átnézte a DR feltérképezését.

Az Ukrajnának nyújtott fegyversegélyekkel szembeni európai nemtetszés hamis képének megteremtése

A DR összesen tíz olyan akciót azonosított, amelyekről a férfiak képeket és videókat terjesztettek.

Az akciókat tavaly december és ez év márciusa között tartották európai városokban. Hágában, Brüsszelben, Párizsban és Madridban.

A férfiak posztjainak áttekintése azt mutatja, hogy a képeken szereplő személyek azonos üzeneteket tartalmazó plakátokat tartanak a kezükben, amelyeket pontosan ugyanúgy írtak, és még ugyanazokat a helyesírási hibákat is tartalmazzák. Ráadásul több akcióban is ugyanazok az emberek tűntek fel. 

Közös az akciókban az is, hogy az Ukrajnát kritizáló üzeneteket hordozó emberek olyan tüntetésekhez csatlakoztak, amelyek teljesen másról szóltak, miközben a közösségi médiában közzétett posztokban az akciókat úgy mutatják be, mintha az ott lévő ezrek azért vonultak volna az utcára, hogy az Ukrajnának nyújtott fegyversegélyek ellen tiltakozzanak.

Ugyanazok az üzenetek, és ugyanazok a helyesírási hibák is ismétlődnek a plakátokon országhatárokon átnyúlóan. Íme négy példa a 2023-as tüntetésekről: Párizs február 2-án, Brüsszel február 14-én, Hága január 31-én és Madrid február 2-án. (Fotó: © Frederik Storm, DR)

Søren Liborius, az EU Közös Külügyi Szolgálatának főtanácsadója szerint - aki az orosz propaganda és dezinformáció ellen dolgozik-, egyre gyakoribbá vált, hogy Oroszország "rövid távú műveletekre" használja fel az európai nagy tüntetéseket.

"Olyan zászlókat tartanak a magasba, amelyeken olyan szövegek szerepelnek, mint 'Nem akarunk fegyvereket adni Ukrajnának' vagy 'Le a kormánnyal az Ukrajnai politikája miatt'. És azt a látszatot kelthetik, mintha 100 000 ember tüntetne az Ukrajnának nyújtott fegyversegély ellen" - mondta.

Ukrajna-ellenes tüntetések célpontjai az európai fővárosok

A Dossier Center nevű kutatószervezeten keresztül, a DR hozzáférést kapott egy orosz hírszerzési dokumentumhoz, amely megemlíti annak a két férfinek a közösségiháló fiókját, akik az európai akciókról szóló posztokat terjesztették.

A dokumentumból kiderül, hogy profiljaik hamis akciókról készült képeket és videókat terjesztettek olyan Facebook-csoportokban, amelyeknek összesen mintegy 350 ezer tagja van.

Egy ez évi februári akció nyomán világossá válik, hogy a különböző európai nagyvárosokban zajló akciók hogyan kapcsolódnak egymáshoz:

2023. február 11-én franciák ezrei vonultak utcára Párizs központjában, hogy az ország vitatott nyugdíjreformja ellen tüntessenek. A nyugdíjtüntetésről készült képeken, amelyek számos Facebook-csoportban elterjedtek, három férfi áll a figyelem középpontjában. A többi tüntetőtől eltérően ők Ukrajna-ellenes üzeneteket tartalmazó plakátokat tartanak a kezükben.

A tüntetések felkerültek a YouTube-ra, ahol Ukrajna és a NATO elleni nagy tömegtüntetésként írják le őket. Egy Szentpéterváron élő marokkói állampolgárnak van egy YouTube-csatornája, amely megosztotta a tartalmat. A csatorna már törölve van. (Fotó: © Frederik Storm, DR)

 Az egyik férfi egy plakátot tart a kezében, amelyen ez áll: "Ne küldjetek fegyvereket Ukrajnába! Zelenszkij bombázza Donyecket és Luhanszkot". Egy másik férfi olyan plakátot tart a kezében, amelyen ez áll: "EU, USA, hagyjátok abba az ukrajnai háború finanszírozását".

Néhány héttel később, március 5-én a két férfi egyike a DR kutatásai szerint egy másik párizsi tüntetésen is részt vett. Itt náci tisztelgést mutatott be egy Recep Tayyip Erdogan török elnök elleni utcai akcióban.

A DR birtokába jutott hírszerzési dokumentumok szerint ez az akció, egy orosz befolyásolási művelet része volt, amelynek célja az EU és Törökország közötti feszültségek szítása volt.

A DR felvette a kapcsolatot azzal a férfival, aki február 11-én és március 5-én is részt vett a párizsi akciókban, hogy érdeklődjön a részvételéről. A megkeresésekre nem válaszolt.

Ugyanaz a férfi, aki idén március 5-én ukrán nácinak adta ki magát (balra), február 11-én (jobbra) Ukrajna ellen is demonstrált.

Tíz hamis tüntetést térképeztek fel Európában

A náciként tisztelgő férfihoz hasonlóan más résztvevők is megjelentek több tüntetésen készült fotókon is.

Idén január 28-án, egy a hágai klímatüntetésen ukránellenes feliratokat tartó férfi, már a január 31-i brüsszeli, az ápolói dolgozók körülményei miatt tartott tüntetésen készült fotókon is feltűnt. 

A férfi mindkét tüntetésen ugyan azt táblát tartotta a kezében, amelyen ez állt: "Ne küldjetek fegyvereket Ukrajnába! Zelenszkij bombázza Donyecket és Luhanszkot!". De a tábla megegyezett, azzal is, amelyet néhány héttel később február 11-én, a párizsi akción használtak.

A két szentpétervári férfi az akciók után kezdte el terjeszteni a képeket a közösségi hálókon, és azt posztolták, hogy nagy Ukrajna-ellenes tüntetéseket tartottak európai városokban.

Ugyanez a férfi vett részt a hágai klímatüntetésen január 28-án (balra) és az ápolók munkakörülményeiért rendezett tüntetésen Brüsszelben január. 31-én. Mindkét alkalommal ugyanazzal az ukránellenes üzenettel.

Søren Liborius a dezinformáció szakértője, aki 30 éve foglalkozik az oroszországi politikai kapcsolatokkal, áttekintette az európai városokban tartott tüntetések képeit, és számos hasonlóságot állapított meg.
 
"Az alkalmazott technikák és taktikák szisztematikusak, egységesek, és több különböző platformon, sok különböző tüntetésen alkalmazzák őket. Olyannyira, hogy a különböző plakátokon a helyesírási hibákat is megismétlik. Ez azt jelenti, hogy mindez kontrollált".

Szentpétervári diákok állnak a tüntetések terjesztése mögött

A két szentpétervári férfi, akik a közösségi médiában terjesztették a posztokat, a DR kutatásai szerint észak-afrikai országból származik.

A DR-nek úgy sikerült azonosítania egyiküket, mint 20-as éveiben járó algériai állampolgárt.

A Dossier Center nevű, kiszivárgott orosz adatbázisokhoz hozzáférő kutatószervezet információi szerint a férfi 2019-ben költözött az oroszországi Szentpétervárra, hogy ott tanuljon az egyetemen. A férfi, a DR közösségi fiókjainak vizsgálata szerint még mindig Oroszországban tartózkodik.

A Facebookon, pár nappal azelőtt, hogy az európai nagyvárosokban az első ukránellenes akciók közül néhányra sor került, az algériai több posztot tett közzé a Facebookon kifejezetten Párizs, Brüsszel és Madrid városok álláskeresőcsoportjaiban. A posztokban 80 és 100 euró közötti összeget ajánlott fel a városokban végzett fotózási feladatokban való részvételért. 

Flemming Splidsboel, a DIIS vezető kutatója valószínűnek tartja, hogy az ukránellenes tüntetések résztvevői pénzt kaptak a részvételért.

"Oroszország már korábban is csinált ilyet, tudunk olyan esetekről Görögországból, amikor orosz diplomaták fizettek embereknek azért, hogy az utcára vonuljanak és tüntessenek, hogy ezzel befolyásolják a görögországi politikai rendszert".

A DR azonosította és felvette a kapcsolatot több olyan emberrel, akik részt vettek a tüntetéseken, hogy kiderítse, kaptak-e fizetést a részvételükért. A megkeresésekre nem válaszoltak.

A második férfi, aki az európai városokban zajló akciók tartalmát terjesztette, szintén azért költözött Szentpétervárra, hogy 2018-tól az egyetemen tanuljon - derül ki a Dossier Center dokumentumaiból.

Mind a marokkói, mind az algériai férfi orosz telefonszámmal rendelkezik, amelyek az orosz VK közösségi oldalon található személyes profiljukhoz kapcsolódik.

A marokkói férfi több, álnéven vezetett fiókhoz is kapcsolódik a közösségi médiában. Többek között 2022 nyarán létrehozott egy YouTube-profilt, ahol a DR kutatásai szerint videókat osztott meg a hágai, párizsi, madridi és brüsszeli ukránellenes akciókról. 

Søren Liborius, az EU Közös Külügyi és Biztonsági Szolgálatának munkatársa reálisnak tartja, hogy az algériai és a marokkói, orosz titkosszolgálati megbízásából osztja meg a tartalmakat.

"Az a tény, hogy vannak olyan Szentpéterváron tanuló emberek, akik azonos üzeneteket tartalmazó tartalmakat terjesztenek különböző célcsoportoknak a legkülönbözőbb platformokon, azt mutatja, hogy ezt nem csak otthon, a tanulószobájukban csinálják. Ez egy olyan munka, amit bevállalnak".

A profilok a DR-rel folytatott beszélgetés után eltűntek

A DR felvette a kapcsolatot az algériai és a marokkói férfival is, akik a közösségi profiljaikon az európai városokban zajló akciók tartalmait terjesztették.

Az algériai férfi azt írja a DR-nek, hogy a történet "rágalmazás", és nem kommentálja az orosz titkosszolgálattal való kapcsolatáról szóló információkat, amelyeket a DR ismertetett vele.  A marokkói férfi megerősítette a DR-nek, hogy ugyan megosztották Facebook profiljain az európai városokban zajló akciók tartalmát, de állítása szerint a két Facebook-profilját és e-mail címét feltörték, és nincs tudomása arról, hogy egy orosz hírszerző szolgálat nevében befolyásolási kampányokat terjesztene Európában, vagy hogy részt venne azokban. 

Néhány órával azután, hogy a DR felvette a kapcsolatot a két férfival, Facebook- és YouTube profiljukat is törölték.

A DR felvette a kapcsolatot az orosz elnöki adminisztrációval és a védelmi minisztériummal, és többek között arról érdeklődött, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek elleni tíz európai nagyvárosban tartott akció egy orosz hírszerző szolgálat által tervezett befolyásolási kísérlet-e?

A DR megkereséseire nem válaszoltak.