Az USA az arcát veszti a világ előtt, ha magára hagyja Kijevet - mondja az ukrán exelnök

Dec 14, 2023 - 20:27
Dec 15, 2023 - 18:38
Az USA az arcát veszti a világ előtt, ha magára hagyja Kijevet - mondja az ukrán exelnök

Leonyid Kucsma 2003-as „Ukrajna nem Oroszország” című könyvének új kiadása kapcsán mondta el Putyin inváziója mögött álló történelmet.                             

Leonyid Kucsma volt ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok az arcát veszti az egész világ előtt, ha magára hagyja Kijevet, és azt mondta, hogy a nyugat hibái hozzájárultak Vlagyimir Putyin tavalyi inváziójához.

A 2015 óta először nyugati kiadványnak nyilatkozó Kucsma Putyint a KGB hivatásos ügynökének nevezte. "Ez a szakmája, és mindaz, amivel ez együtt jár" - mondta, hozzátéve: "Az emberek azt mondják, hogy az Ukrajnával kapcsolatos megszállottsága egyfajta mánia vagy mentális zavar. Talán ez igaz is."

2022. február 24-én Kucsma és felesége Ljudmila, Kijev központjában tartózkodott, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. "Biztos voltam benne, hogy Putyin képes lenne a megszállásra, de abban nem voltam biztos, hogy ezt meg is teszi. " - mondta. Aznap reggel robbanásokra ébredtek. "Szörnyű volt, sokkoló. Láttam az utcán két bombázót, amint a fejem fölött repült".

Putyin célja nemcsak a területfoglalás, hanem magának Ukrajnának, mint Oroszországgal szemben versenyképes alternatívának a megsemmisítése - mondta. "Ennek bizonyítéka az a szörnyű emberi veszteség és a hírnévvesztés, amelyet Putyin ezért hajlandó meghozni" - vetette fel.

Kucsma, 1994 és 2005 között volt Ukrajna elnöke. Két történelmi jelentőségű megállapodást írt alá Oroszországgal, amelyek garantálták Ukrajna Szovjetunió utáni határait: az 1995-ös budapesti memorandumot és az 1997-es barátsági szerződést, amelyet Borisz Jelcinnel ratifikált, akivel jó kapcsolatokat ápolt.

Kucsma szerint Moszkva revizionista törekvéseinek első jele 2003-ban érkezett. Putyin, Oroszország új elnöke igényt tartott a Fekete-tengeren, a Krím és az orosz szárazföld között fekvő Tuzla kis szigetére. Ekkor még Putyin meghátrált, de további "egyértelmű jelzéseket" adott arról, hogy Oroszország határait erőszakkal kívánja kiterjeszteni, amikor 2008-ban csapatokat küldött a szomszédos Grúziába. Ezt követte 2014 tavaszán a Krím elfoglalása.

"Rendkívül kellemetlen volt, hogy a világ nem reagált. Csendben volt" - mondta Kucsma. "Putyin megértette, hogy bármit megtehet, mert nem volt elvi reakció". Oroszország további területeket tudott elfoglalni a keleti Donbász régióban, és ezzel kezdetét vette a csaknem egy évtizedes orosz-ukrán háború.

Múlt héten Kucsma elmondta, hogy hajnali 3-kor bekapcsolta a tévét, és végignézte, ahogy az amerikai szenátusban a republikánusok leszavazzák az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomagot. A Biden-kormányzat arra figyelmeztetett, hogy további amerikai katonai segítség nélkül Putyin "győzedelmeskedni fog" a csatatéren, ahol az ukrán csapatoknak már most is fogytán vannak a lőszereik.

"Reménykednünk kell abban, hogy Biden keresztül tudja vinni a jogszabályt. Az USA elvesztette Afganisztánt is. Ukrajna veresége azt jelenti, hogy az USA az egész világ előtt elveszíti az arcát" - mondta Kucsma. Arra a kérdésre, hogy Kijev győzni tud-e egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi szolidaritás csökkeni látszik, azt válaszolta: "A győzelemben hiszek. Másképp nem tudok létezni".

A volt elnök szerint irreális azt gondolni, hogy Putyin beleegyezne a béketárgyalásokba. Már kijelentette, hogy a négy déli és keleti ukrán tartomány "Oroszországhoz tartozik", noha csak részben állnak Moszkva ellenőrzése alatt.

Hozzátette: "Putyin nem írhat alá egy olyan dokumentumot, amely kimondja, hogy nem kapja meg, amit akart [Ukrajnában]. Ezt meg kellene magyaráznia az orosz népnek. Ő Oroszország vezetője".

A múlt hónapban a 85 éves Kucsma kiadta a 2003-ban írt Ukrajna nem Oroszország című könyvének frissített kiadását. Az eredeti kiadás oroszoknak és ukránoknak szólt. Most sok minden prófétikusnak tűnik benne. Panaszkodott, hogy az orosz politikusok az országát Oroszország elválaszthatatlan részének tekintik. Az ukránokat parasztoknak és vidéki unokatestvéreknek tekintik, furcsa néprajzi kultúrával.

Kucsma könyvének új változata elismeri, hogy az egyszerű oroszok felvilágosítására tett erőfeszítései hiábavalóak voltak. Szerinte túlnyomó többségük támogatta Putyin agresszióját és az imperialista, úgynevezett különleges műveletét.

Arra a kérdésre, hogy a Kreml meglepetésére, Ukrajna miért állt ellen Oroszországnak tavaly, Kucsma így válaszolt: "Mert az oroszok nem ukránok. Más a mentalitásuk". Szerinte az orosz gondolkodásmód a mongoloktól származik, akik a korai Moszkvát uralták. Ukrajna ezzel szemben a Kijevi Ruszból, a IX. századi ortodox fejedelemségből származik, amelynek örökségét Putyin vitathatóan magáénak vallja.

"Évszázadokon át a nyugat kizárólag orosz szemüvegen keresztül látta Ukrajnát" - mondta Kucsma, hozzátéve, hogy Moszkva arra használta fel méretét és természeti erőforrásait, hogy hipnotizálja a külföldi vezetőket és blöfföljön nekik. Kucsma elmondta, hogy emberként és politikusként soha nem volt oroszellenes. Megpróbált baráti - és egyenrangú - kapcsolatokat kialakítani. Ez lehetetlennek bizonyult, mert Oroszország Putyin alatt inkább integrációt akart, mint együttműködést.

A könyv részletezi Kucsma gyermekkorát, amikor egy vidéki faluban nőtt fel Poléziában, a mai Fehéroroszország határának közelében. Apja a nácik ellen harcolva halt meg. Kucsma megözvegyült édesanyja tanítónő volt. Családjuk szegény volt. A fiú vizet hordott, a zöldségültetvényt gondozta és teheneket legeltetett. Az 1950-es években fizikát tanult, és aktívan részt vett a kommunista politikában. Ekkoriban ismerte meg orosz feleségét. Később, Európa legnagyobb rakétagyárának, a Juzsmashnak lett az igazgatója. Az 1980-as években erősödött benne a tudat, hogy ő ukrán és nem orosz. A Szovjetunió szétesése után Kucsma ukrán parlamenti képviselő, majd miniszterelnök és elnök lett.

A kritikusok azzal vádolják, hogy lehetővé tette az oligarchák működését. Egy botrány is kísérti kormányzását. 2000-ben elrabolták és meggyilkolták Georgij Gongadze grúz-ukrán újságírót. Fejetlen holttestét Kijev mellett találták meg egy erdőben. Olyan felvételek kerültek elő, amelyeken Kucsma állítólag a Gongadze ügy elhallgattatásáról tárgyalt vezető munkatársaival. A gyilkosságért később négy belügyminisztériumi tisztviselőt ítéltek el.

Támogatói szerint ügyesebben kezelte a Moszkvával való kapcsolatokat, mint utódai. Kucsma utolsó ellentmondásos hivatali időszaka a 2004-es narancsos forradalommal ért véget, amelyet részben a Gongadze-ügy következményei, valamint a tekintélyelvűség és a kormányzati erőszak vádjai váltottak ki. Tüntetők ezrei táboroztak a kijevi Majdan téren, miután Viktor Janukovics, az oroszok által támogatott jelölt, akit Kucsma támogatott, csalárd módon aratott győzelmet az elnökválasztáson.

Kucsma azt mondta, hogy Putyin "közvetlenül arra biztatott, hogy alkalmazzak erőszakot" a fegyvertelen tüntetőkkel szemben. "Ezt kategorikusan elutasítottam" - mondta a Guardiannek. Janukovics elvesztette a megismételt szavazást, és csak 2010-ben lett elnök. 2014-ben, amikor egy újabb Majdan-lázadással kellett szembenéznie, Janukovicsra hasonló nyomást gyakorolt Moszkva. Biztonsági erői 100 embert lőttek agyon. "Putyinnak sikerült meggyőznie Janukovicsot, hogy kövesse el ezt a bűncselekményt. Nincs kétségem afelől, hogy ez közös döntésük, egy kétoldalú döntés volt" - mondta Kucsma.

Ezt követően Janukovics Oroszországba menekült, Putyin pedig megkezdte ukrajnai területszerzését. 2019-ben Volodimir Zelenszkij legyőzte Janukovics utódját, az oligarcha Petro Porosenkót. "Ukrajna szerencsés, hogy van egy Zelenszkije. Az én elemzésem szerint ő egy őszinte ember. Felszólították, hogy hagyja el Ukrajnát - amikor az oroszok Kijev felé tartottak-, de ő maradt" - jegyezte meg Kucsma.

A politika az elmúlt hónapokban visszatért a közbeszédbe Ukrajna sikertelen ellentámadása, és a lakosság kimerültsége miatt. Zelenszkij kizárta, hogy jövőre választásokat tartsanak. Kucsma szerint ez helyes döntés volt. "Az otthonainkat bombázzák. A katonák a lövészárkokban vannak. Ötmillió ukrán él Európában. Ilyen körülmények között nem lehet arra kérni az embereket, hogy menjenek el szavazni. Ez abszurd" - mondta, majd hozzátette: "Ha ez mégis megtörténne, biztos vagyok benne, hogy Zelenszkij nyerne".

Szerinte nincs kilátás arra, hogy Oroszország és Ukrajna kibéküljön egymással. A teljes körű háború "egyesítette" Ukrajnát, és eltörölte azokat az ellentéteket, amelyek az ő elnöksége idején a keleti és a nyugati régiók között fennálltak. "Az emberek gyűlölik Oroszországot a sok szenvedés és a veszteségek miatt. Nagyon sok ukrán halt meg, vagy sebesült meg". Ukrajna jövője az EU és a NATO mellett van, nem pedig egy újraindított orosz birodalom részeként” - mondta.

Végezetül figyelmeztette a Nyugatot és azokat, akik azt fontolgatják, hogy Ukrajnát nehéz sorsára hagyják. "Csak egy dolgot szeretnék mondani: nem fogunk meghátrálni. A végsőkig kitartunk" - mondta. "Soha nem adjuk fel - semmiképpen. Ha segítenek nekünk, győzni fogunk. Ha nem segítenek tovább, meghalhatunk". Hozzátette: "De akkor ti lesztek a következők, akiket Oroszország el akar pusztítani".

Forrás: theguardian.com